Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 25 találat lapozás: 1-25

Névmutató: Benedek Ildikó

1992. augusztus 15.

Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1999. október 19.

A Szatmár megyei RMDSZ 1998-ban alapította az Identitás Alapítványt, amelynek elnöke Varga Attila parlamenti képviselő lett. Az alapítvány célja, hogy művelődési, kulturális, tudományos munkát végezzen, főleg az önazonosság, az identitás megőrzésének érdekében és annak ápolásáért. Tervezik még a könyvkiadást, könyvtár létrehozását, dokumentációs központ kialakítását, továbbá ösztöndíjjal szeretnék segíteni a fiatalokat. /Benedek Ildikó: Az Identitás Alapítvány céljáról és tevékenységéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 19./

2000. augusztus 14.

Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2000 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/. Szerkesztette: Bodó Barna. ″Évkönyvet indítunk útjára. Ilyenként az elsőt. 1989 történelmi fordulója óta kísérlet még nem történt a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására. A hangsúly az általánosságon, a teljes körűségre való törekvésen van″ - olvasható az előszóban. Az öt fejezetre osztott évkönyv (I. A demokrácia útján; II. Adatok és folyamatok; III. Magyar nyelvű oktatás és művelődés; IV. Tanulmányok; V. Kronológia, dokumentumok.) rendhagyónak mondható. A temesvári Szórvány Alapítvány által kigondolt munka tényeket, adatokat, elemzéseket közöl. Hasonló útkereső munkák a múltban is megjelentek. Bodó Barna előszavában megemlíti Sulyok István és Fritz László 1930-as, Győri Illés István 1936-os évkönyvét, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyvet. Mindezek a kísérletek tiszavirágéletűnek bizonyultak. A mostani évkönyv szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munka, a 2000-es évkönyv, elindítója legyen egy olyan hagyománynak, amely szükségszerű és egyúttal hézagpótló a romániai magyar évkönyvek kiadásában. - Az évkönyv szerzői: Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós, Egyed Péter, Veres Valér, Ráduly Róbert, Farkasné Imreh Mária, Somai József, Kötő József, Murvai László, Szatmári Bajkó Ildikó, Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gál Mária, Csép Sándor, Hadházy Zsuzsa, Matekovits Mihály, Szász Jenő, Sorbán Angella, Tonk Sándor, Vetési László, Toró T. Tibor, Csűry István. A Kronológia, dokumentumok fejezetet K. Bodor András, Papp Gy. Attila, Udvardy Frigyes, Benedek Ildikó és Bodó Barna válogatták. /Nánó Csaba: Rendhagyó évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Aug. 18-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2000 című kiadványt. Benkő Samu EME-elnök az új könyv huszonnyolc szerzőjének véleményére utalva kijelentette: nem biztos, hogy az a maga teljességében tükrözi a mai magyarság helyzetét, de ismerteti a kisebbségi ember egyetlen menekülési lehetőségét: engedelmeskedni a cselekvési kényszernek. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány által kezdeményezett kiadvány szerkesztője, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összefoglaló adatokat tartalmazó műfajt a román kultúrában még nem fedezték fel, de a következő években ott is bizonyára nagy jövő előtt áll. Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz év alatt vágyait összetévesztette a valósággal. Sőt, sokan közülünk ma is így látják helyzetünket. Pedig ismernünk kell a jelen realitásait, szembe kell néznünk azokkal. Ez a kiadvány ilyen célból készült és ezeknek a helyzettanulmányoknak, nem publicisztikai jellegű adatismertetőknek a következő évkönyvekben is lesz folytatásuk. /Szembenézni önmagunkkal, évkönyvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Nagyváradon aug. 22-én mutatja be Bodó Barna politológus a Romániai magyar évkönyv 2000 című kötetet. Az Évkönyv öt részből áll. Az elsőben - melynek címe A demokrácia útján - Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós és Egyed Péter értekezik a jelenlegi politikai helyzetről, a hazai politikai rendszer törésvonalairól, az RMDSZ első tíz évéről, illetve a magyar nemzet mai körvonalairól. A második rész - Adatok és folyamatok - a hazai magyarság demográfiáját és belső vándorlását taglalja, illetve gazdasági és civil kérdésköröket. A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című harmadik rész megnevezése önmagáért beszél. A negyedik részben általánosabb, illetve szűken tematikus tanulmányok sorjáznak, majd a kötet végén szerepel egy másik nagyon hasznos gyűjtemény, az elmúlt év kisebbségpolitikai szempontból fontos eseményeinek kronológiája, 1999 közéleti krónikája, az RMDSZ-dokumentumok tára, illetve az Európai Unió országjelentése Romániáról. /Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2001. január 15.

Kereskényi Sándor, a szenátus kulturális bizottságának RMDSZ-es tagja szerint a TDRP hallgatólagos beleegyezésével és az Nagy-Románia Párt nyílt bátorításával a romániai posztkommunizmus utolsó mohikánjai mindent el fognak követni azért, hogy újra pozícióba kerülhessenek a legrangosabb kulturális intézményekben. A szenátus kulturális bizottságának jelenleg Adrian Paunescu /TDRP/ költő az elnöke, alelnöke Grigore Zanc filozófiaprofesszor, egykori Kolozs megyei prefektus. A bizottsághoz naponta érkeznek a nemzetféltő és nemzetmentő beadványok. A Román Nemzeti Televíziós Társaság szakszervezete például azzal támadta meg az intézmény elnök-vezérigazgatóját, Cristian Hadji Culea rendezőt, hogy szemléletmódja hazafiatlan, méltatlan az RTV rendeltetéséhez. Az RMDSZ szenátusi frakciójának az álláspontja egyértelmű: egyesek Culea ellen egyfajta koncepciós pert szeretnének kezdeményezni. Verestóy Attila frakcióvezető véleménye szerint a magyar kisebbség számára még a Culea-féle műsorpolitika sem volt túlságosan kedvező. Egy nyíltan diktatórikusra hangszerelt nemzeti balos fordulat az RMDSZ számára hátrányos lehetne. /Benedek Ildikó: A posztkommunisták honfoglalási kísérlete a kultúrában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./

2001. január 30.

Varga Attila parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben a státustörvényről tájékoztatott. Egyes magyar pártok ″lélektani kapocs″-ról beszélnek, más pártok felteszik a kérdést: mennyibe kerül ez a törvény a magyar költségvetésnek? Ez valójában nem státustörvény, hanem a kedvezményekről szóló jogszabály. A különbség az, hogy a státus - jogállást feltételez. A kidolgozott tervezet februárban kerül a kormány elé, ezt követően pedig a parlament elé. - Az RMDSZ kifogásokat fogalmazott meg a törvénytervezettel kapcsolatban. A tervezet túlságosan általános. Pontosabban kellett volna megfogalmazni a jogszabályokat. Fontos lenne, hogy konszenzus jöjjön létre a magyarországi pártok között. Azt viszont tudni kell, hogy a kedvezmények megítélése nagy terhet ró a magyar költségvetésre, állapította meg Varga Attila. /Benedek Ildikó: Beszélgetés Varga Attila parlamenti képviselővel a ″státustörvényről″ = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2001. július 14.

Hiánypótló kiadvány látott napvilágot a Szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával: Jékelné Pándi Zsuzsa Magyar viselet címmel kis magyar ruhatörténet. A szerző, aki a 90-es évek után egyik kezdeményezője volt annak, hogy a magyaros viseletet felelevenítsék Szatmárnémetiben is, a képanyagot úgy válogatta össze, hogy azok között a szatmárnémetiek egykori ismerősöket is láthatnak- magyar ruhában. Nem véletlen, hogy ünnepélyes alkalmakkor egyre több férfin lehet bocskait látni, hogy végzős diákok ballagnak zsinóros ruhában, lányok konfirmálnak hófehér díszmagyarban, pártás, magyar ruhás ifjú párok állnak az Úr asztala elé esküvőjükön és már gyermekeket is látni zsinóros magyar ruhában. /(benedek) [Benedek Ildikó]: Magyar ruhák évszázadok homályából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2001. július 14.

Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium (Szatmárnémeti igazgatója és Balogh Géza aligazgató beszélt az átalakuló iskolarendszerről és a szülő-iskola kapcsolatról. A tanügyi reform hangsúlyozza a szülőkkel való tanügyi kapcsolatot. A szülői közösségnek sokkal nagyobb szerepet szán az új iskolarendszer. - A szülők a túlterheltségre panaszkodnak és könnyítenének a gyermekek sorsán. Az igazgató szerint inkább túlképzés van, összehasonlítva más országok programjaival. Olyasmit tanítanak meg drágán és körülményesen, ami nem feltétlenül szükséges. - A társadalomnak nem kell a modern oktatás. A mostani nem egy normálisan működő társadalom. /Benedek Ildikó: Iskola és közösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2001. július 16.

A tizedik alkalommal /júl. 14-én/ megrendezett szatmárnémeti véndiáktalálkozó ezúttal is színvonalasra kerekedett. A Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség lelkes csapata idén is kitett magáért, A jubileumát is ünneplő rendezvényen megjelent Tempfli József római katolikus püspök illetve Tőkés László, református püspök is. A Bocskai Szövetség évi díjkiosztó ünnepségére a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán első ízben került sor. Az eseményre a korábbi díjazottak is eljöttek. Ünnepi beszédében a szövetség alapítójáról, Ligeti L. Zoltánról is megemlékezett Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője. /(Dancs Artur): Találkozó kivilágos kivirradtig... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Jól sikerült a X. véndiáktalálkozó. Grebur Miklós, a Véndiákszövetség elnöke nyitotta meg a találkozót. Tőkés László püspök az itthon maradást hangsúlyozta. Oktatásunk exportra termel - mondta, és ez nagyon veszélyes. A vendégek megtekintették a Muhi Sándor igazgató válogatásában kiállított tíz év találkozóinak fényképes és írott dokumentumait. Felemelő érzés volt a jeles napra összegyűlt 10-20-30-40 éves találkozóikat ünneplő osztályok és a legidősebb, 50 éve végzett egykori diákok bevonulása. Megkoszorúzták az elhunyt tanárok és diákok emlékét idéző márványtáblát, ahol sorfalat álltak a zászlót hozó, díszmagyarba öltözött fiúk és lányok. /Benedek Ildikó: Véndiáktalálkozó - Szatmárnémeti 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2001. augusztus 25.

Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2001. augusztus 30.

Szatmárnémetiben a színház épületének felújítása nem készült el az ígért határidőre. A Művelődési Házban lesz az első bemutató, tájékoztatott Lőrincz Ágnes színművész, a Harag György Társulat igazgatónője. Könnyű, szórakoztató évad lesz. Számítanak turnékra, kiszállásokra is. Jelentős létszámcsökkentéssel kell számolniuk. /Benedek Ildikó: Évadkezdés előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./

2002. március 12.

A környezetvédelemmel kapcsolatos törvények súlyos megsértésére hívták fel a figyelmet Csíkszeredában a Polgártárs Alapítvány által szervezett "Tapasztalatcsere 2002" részvevői. A 25 civil szervezet között ott volt az Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmár megyei szervezete is. Az EKE természetvédelmi programfelelőse, Márk Nagy Jánost beszámolt a tanácskozásról. A természetvédelmi területekkel, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket vetették fel. Nyilatkozatot fogalmaztak meg a Drakula Parkkal kapcsolatos tervek ellen. A létesítmény egy védett övezetben, a Breite rezervátumban kapna a tervek szerint helyet, ahol 500–600 éves tölgyfák állnak. Négy nagy vízgyűjtő terület (Románia 11 vízgyűjtő területre van felosztva) civil szervezetei vettek részt a csíkszeredai tanácskozáson. /Benedek Ildikó: "Tapasztalatcsere 2002" Civil szervezetek a környezetvédelemért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

2002. szeptember 6.

Dr. Szakály Sándor történész, a Duna Televízió alelnöke rendkívül fontos kezdeményezésnek tartja a Partiumi Magyar Napokat. Ha ezt rendszeressé tudják tenni, akkor az emberek identitása is erősödhet, és megmutatja a többségi nemzetnek, hogy a magyar kisebbség milyen formában és minőségben járul hozzá az ország kulturális, művészeti életéhez. Dr. Szakály Sándor a konferencián a határon túli magyarok helyzetéről tartott előadást. Az integrálódás nem egyenlő az asszimilációval. A Duna TV alapvető célja, feladata és küldetése, hogy a határon túl élő magyarságot összekösse a Magyarországon élőkkel, ugyanakkor egymás gondjairól, vagy éppen eredményeiről tudósítsa őket. Hogy hogyan alakítják sorsukat azok, akik kisebbségben élnek, azt rájuk kell bízni. "Nekünk Magyarországon egyetlenegy feladatunk és kötelességünk az, hogy minden erővel támogassuk azokat a törekvéseket, amelyeket megfogalmaznak." - szögezte le a történész. /Benedek Ildikó: A Duna Televízió megőrzi semlegességét, miközben a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./

2003. április 30.

Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat igazgatója leszögezte, minden nehézség ellenére sikeres évad volt. Az évadot beárnyékolta Ács Alajos színművész halála, ami érzelmileg is megviselte a társulatot, hiszen kiváló kolléga volt. Sorozatosan jöttek a megbetegedések a többi színész esetében is, ezért vagy a próbákat kellett halasztani, vagy előadások maradtak el. A vendégtársulatok meghívását az óriási anyagi megterhelés, amit nem tudták vállalni. Stúdióelőadásuk lesz május folyamán, a Wass Albert-emlékműsor. A magyar társulat tizennyolc tagú, ennyien maradtak a leépítések után, ennyire van keret. Az elmúlt évadban egy civil kezdeményezés sikeresen útjára indította a mecenatúrát. A jövő évad legkiemelkedőbb eseménye lesz az 50. évforduló megünneplése. /Benedek Ildikó: "Zűrös évadunk volt, de azért elégedettek vagyunk". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2004. január 30.

Erdei D. István parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben leszögezte, nagy előrelépés, hogy visszaadnak egyházi ingatlanokat. Ez mutatja, hogy az RMDSZ következetes politikája célra vezetett. Erdei felsorolta a Szatmár megyében visszaadott épületeket, melyeket 3 vagy 5 év múlva kell visszaadni. /Benedek Ildikó: A magyar egyházak sorra kapják vissza ingatlanjaikat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2004. április 22.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2005. június 25.

Új (megyei terjesztésű) magyar nyelvű hetilap indul Szatmárnémetiben. Június 24-én jelent meg a Szatmári Magyar Szó első száma, aznap bemutatták a helyi magyarság képviselőinek a szerkesztőséget. A szerkesztőség a Silcomprest magáncég székházában működik, ami jelzi, hogy Kft tulajdonosának és vezérigazgatójának, Szilágyi Ferencnek nem kis köze van a lap megjelentetéséhez. A szerkesztői gárda jórészt fiatalokból áll, többen az osztrák multimédiás cég által megvásárolt Szatmári Friss Újságtól jöttek át, mint például a két vezető szerkesztő, Benedek Ildikó és Princz Csaba. Főszerkesztője egyelőre nincs, de van tiszteletbeli főszerkesztője, aki nem más mint az egyik legtekintélyesebb szatmári magyar értelmiségi, nevesen dr. Bura László tanár, nyelvész, helytörténész, közíró, mintegy 30 könyv szerzője. A tulajdonosok ígérik, hogy szeptemberre és naponta kiadják. A másfél hónapja indult magyar rádió (City) után új magyar lapja is van Szatmár megyének. /(Sike Lajos): Hetilapként indult a Szatmári Magyar Hírlap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2006. április 27.

Szemérmes, vitakerülő, lojális az erdélyi magyar sajtó, mondja egy médiaszakértő hírügynökségi interjújában. A szakmában beszédtémává lett kijelentésről maguk az érintettek, erdélyi magyar főszerkesztők mondanak véleményt az Erdélyi Riport által rendezett ankéton. Néhány napja az MTI-nek adott interjújában Gáspárik Attila, a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke többek között úgy fogalmazott, hogy miközben „a román média sokszor illetéktelenül beavatkozik a politikai folyamatokba, a romániai magyar sajtó éppen ellenkezőleg, nem elég bátor, pedig lehetősége lenne, hogy kedvezően hasson a közéletre”. Gáspárik szerint a romániai magyar sajtó legfőbb erénye, hogy egyáltalán létezik, azonban túlságosan szemérmes. Ez vonatkozik mind az RMDSZ-hű, mind az annak politikájával szemben álló lapokra. Gáspárik szerint a „lojalitás” ma érvényesülő formája nem tesz jót a közéletnek. „Hiányolom a romániai magyar sajtó egészséges kritikai szellemét” „Nem jó az állandó bólogatás” – vélte. Szerinte „a romániai magyar sajtó sem esett át a rendszerváltás utáni megtisztuláson” „Ha ez a sajtó pluralizálódott volna, a romániai magyar közélet is pluralistább lenne” – fogalmazott Gáspárik. A témával kapcsolatban főszerkesztők fejtették ki véleményüket. Makkai János főszerkesztő, Népújság: Gáspárik tájékozatlan az írott sajtó ügyeiben, ezért megállapításaival félrevezeti az olvasót. A Népújság olvasó táborhoz hű, ez a közszolgálatiság alfája és ómegája. A Népújság rendszeresen foglalkozik a közvéleményt érdeklő állapotokkal, a fűtésszámláktól az egészségügyig. Naponta teszik le a garast” vezércikkben a közvéleményt foglalkoztató fontos kérdésekben. Az erdélyi megyei laphálózat sokszínű. „Mi igazi piaci versenyben élünk, s nem jól védett és fizetett kuckókból tesszük” – vallja Makkai. A megyei lapok a maguk erejével teremtik meg talpon maradásuk anyagi és egyéb feltételeit. A különböző tulajdonosi formákban működő lapoknál a tulajdonosi kör választja a vezetőket. Az pedig, hogy a magántulajdonban lévő lapok egyes vezetői szúrják G. A. szemét, kizárólag a szóban forgók magánügye. Ami a „bebetonozást”, mint a romániai magyar közéletet jellemző állítólagos mozdulatlanságot illeti, van benne valami. G. A. mindjárt a választott és a kinevezett státusban lévő „bebetonozottak” párttársai körében léphetne fel kezdeményezően, mert egyes figurákat tartja az érdekszférák szövevénye. Makkai szerint „értékén” kezelik az RMDSZ-t, de a magyarság más szervezeteit is. Mellesleg az RMDSZ-szel szembeni kritikátlanságban elkényelmesedhet a szervezet. Ágoston Hugó főszerkesztő, Új Magyar Szó: Gáspárik szövegében a fogalmazás általános. Gáspárik cikkében egyes „vádak” (a sajtó „nem elég bátor, pedig lehetne” stb.) olyan vélemények, amelyek éppúgy bizonyíthatók, mint az ellenkezőjük. A legnagyobb bátorság a tények tisztelete. A megmondások és kibeszélések túlfűtött, nyugtalan hangulatában ez nem divat. Az Új Magyar Szó napilap igyekszik hűnek lenni önmagához. Az érdemi vitákat támogatja. A sajtónak csak a szakmaiatlanságtól kell megtisztulnia. A sajtónak nem feladata „jóindulattal körbejárni az RMDSZ döntéseit”. De nem is lehet megakadályozni ebben, hiszen sajtószabadság van. A látszatkritika opportunistább magatartás, mint az egyszerű tárgyilagosságra törekvés, vagy például a liberális irónia. A „bebetonozás” nem jellemző a romániai magyar közéletre, legfeljebb egyesek úgy érzik. Balló Áron főszerkesztő, Szabadság: Gáspárik Attila nem először fogalmaz túlzottan általánosító módon. A romániai magyar sajtó valóban lehetne bátrabb, a jelenleginél. A Szabadságban megannyi politikai irányzat megszólalt és megszólal. A Szabadság 1995 óta a véleménynyilvánító műfajokat tudatosan külön rovatban tálalja. A Szabadságnál a szerkesztőség minden évben tisztújítást rendez a teljes öttagú vezetőség esetében. Benedek Ildikó felelős szerkesztő, Szatmári Magyar Hírlap: Az olvasóhoz való hűséget tartják szem előtt. Közérdekű témában szükségszerű a vitaindítás, ha azt szakmai szempontok szerint lehet irányítani. Nem célravezető a hergelés. A jóindulatú, de éber körbejárás nem jelent sem veszélyt, sem hajbókolást. Valóban hiányzik a romániai magyar sajtóból az egészséges kritikai szellem, nem jó az állandó bólogatás. Dénes László főszerkesztő, Reggeli Újság: kétli, hogy G. A. teljes mélységében ismeri a romániai magyar sajtót. Dénes szerint a sajtó egy része elég bátor, egy része meg nem eléggé. Gerjesztenének érdemi vitákat, de nem elég fogékony a honi magyar értelmiség. A sajtó tisztulásának belülről kell jönnie. Talán arra célozhatott Gáspárik, hogy ha idejében megszabadult volna a sajtó a régi bértollnokoktól, akkor azoknak nem lett volna idejük kinevelni az utánpótlást, vagyis azt a fiatal bértollnokat. A vita kapcsán az Erdélyi Riport Gáspárik Attilát, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét is megkereste. Gáspárik elmondta, maga is megjárta, hogy felsőbb érdekek miatt, kivágták az egyik lapból a kommentárját. Megkérdezte: a múlt feldolgozása címén miért elégedtek meg Hajdú Győző egyedüli bűnösségével? Miért lehet pályázat nélkül közpénzeket elkölteni? Miért győzködik egyes egyháziak szószékről a híveket politikailag? Hová lett Réman Domokos? Gáspárik szerint amíg nem tudják, hogy a lapok hány példányban jelennek meg, nem ismerik a fenntartási forrásokat, úgy érzi, hogy a „tollat sok esetben más vezeti”. Például Hargita megyében a lap tulajdonosa a megyei önkormányzat, kétségbe vonható sok esetben a szókimondás. Van egy másik magyar lap, amelyet a Micula testvérek tartanak fenn. Az ő kötődésük bizonyos román pártokhoz evidens. Valóban üzleti alapon tartanak fenn egy újságot? A nagybányai önkormányzat egy vagon pénzt fizetett ki, különösen választási évben, egy magyar újságnak. Az újság nem is a városban jelenik meg. /Lapszemlesütve? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 27./

2006. július 18.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2008. május 28.

Dancu Pál neve nem ismeretlen a szatmárnémetiek előtt. Gépészmérnöki végzettségű, az utóbbi években az Electrolux beruházási osztályán dolgozik. A levéltárakba jár, belemélyedt a történelmi, helyismereti feljegyzések tanulmányozásába. Szlovák, lengyel vonatkozású, zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel, származáskutatással, levelezéssel foglalkozott. Érdekelte a származása, elkészítette a családfáját, visszament vele 1720–ig. Felkérték, írja meg a szatmári és a máramarosi szlovák betelepítések történetét. Ez volt az első, önálló kötete, a nagylaki könyvkiadó adta ki. Családja egy része szlovák származású, ő maga magyar nemzetiségűnek vallja magát, de a származása szerint szlovák. Emiatt vállalta, hogy induljon a Romániai Szlovákok és Csehek Szövetsége tanácsosjelöltjeként az idei helyhatósági választáson. Dancu Pál lengyelül megtanult, amikor a szabadságharccal kapcsolatos lengyel dokumentumokat kereste. Az 1848-as szabadságharcról több dolgozatot is írt, foglalkozott a Rákóczi korabeli munkácsi görög katolikus püspökség levelezésével, továbbá a középkori egyházi és világi levelezésekkel. Most jelent meg Szatmár vize című kötete, ez az első műszaki jellegű könyve, egyben helytörténeti jellegű is. /Benedek Ildikó: Tudását, képességét kizárólag konstruktív módon, a közösség érdekében hasznosítja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./

2008. július 2.

Felháborodva vette tudomásul az Erdélyi Református Egyházkerület, hogy a sepsiszentgyörgyi bíróságon két magyar református, Benedek Levente és Benedek Ildikó pert indított az egyházkerület ellen, azt állítván, hogy a Székely Mikó Kollégium jogtalanul került vissza az egyház tulajdonába, az épület soha nem volt az egyházé, hanem a román államé. Benedekék jelenleg az egyháztól elsajátított egykori tanári lakásokban laknak. Az egyház „elkötelezte magát az ifjúság nevelése mellett, és a visszakapott iskolaépületeket az erdélyi magyar közösség oktatási céljaira kívánja használni” – olvasható a Papp Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt dokumentumban. /Farkas Réka: A református egyház tiltakozik a Mikó-per miatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

lapozás: 1-25